A vámpír éjszakája

A vámpír éjszakája

Sose értettem igazán, hogy Kamijo miért ragaszkodik mindig ehhez a reneszánszstílushoz. Nem arról van szó, hogy nem tetszik, mert menők vagyunk ezekben a ruhákban, de amúgy… semmi rendes választ nem adott. Abban igaza van, hogy a mai Visual Key már nem az ami régen volt, és nem igazán lehet újat mutatni, csak így. És igaza van, senki sem hasonlít ránk. Na jó, ez kissé túlzás, mert Asagiéknak vannak hasonló ruhái. De a D csak egy banda. Az öltözködés még oké, de a vámpír imidzs… az megint más kérdés. Elég sok vámpír filmet láttam, de mindegyik máshogy mutatta be ezeket a lényeket, de Kamijo egyikhez se hasonlít. Tudom, ő ember, de ha vámpírnak adja el magát, akkor is eltér az általam látott filmbeli vérszívóktól. Lehet ciki, de még nem láttam az Interjú a vámpírralt. Azt láttam, ahogy Penge aprítja a vérszívókat. Nost, Kamijo vámír alakítása teljesen más. Már régóta mondogatja, hogy olvassam el Anne Rice könyveit vagy legalább a filmeket nézzem meg. Szerencsére kaptunk egy hét szabit, amit azzal töltök, hogy megnézem az össze Ane Rice-könyből készült filmet, majd elkezdem az Interjú a vámpírralt. A kanapén fekve, a hasamra támasztott könyvvel olvasok. Nagyon izgalmas, amit bizonyít, hogy még a mosdóva is magammal viszem a könyvet. Mást is akartam csinálni ovlasáson kívül, de nagyon leköt a könyv, nem bírom letenni. Egész nap heverészsek és elmerülök az olvasásban. Lelki szemeim előtt látom mi történik, de valamiért hiába van leírva Lestat külseje, mindig Kamijot látom magam előtt. Érdekes, hogy a vámpír harapás ilyen intim dolog. Eddig úgy képzeltem, mint a Penge filmekben, hogy állatias ösztön és csak a táplálkozás miatt van. Mindegy, mindenki máshogy képzeli el az ilyesmit. Hamar elrepül a nap és csak arra figyelek fel, hogy alig látom a könyvet.

- Hm? Máris este van? - felállok és nagyot nyújtózok.

Szinte minden izületem ropog, mire jólesően felnyögök.

- Egek, de elfeküdtem magam.

Kimegyek a konyhába, hogy egyek pár falatot, esetleg felbontsak egy sört. Igaza volt Kamijonak, nagyon jó könyv. Most már bánom, hogy nem olvastam el korábban. De egy biztos, sok időmet elveszi, mert nem bírom letenni. Kaja után elmegyek fürdeni, majd folytatom az olvasást, egészen addig, amíg le nem alszom.

Kopogásra ébredek.

- Ki a fene az ilyenkor? - morgok.

Álmosna megyek ajtót nyitni a hívatlan vendégnek. Nem tudom ki lehet az, de nagyon türelmetlen.

- Jövök már! - kiáltok ki – Te meg? - nyögöm, mikor ajtót nyitok és Kamijo áll előttem.

- Kerestelek párszor, de nem vetted fel – mondja.

- Mi? Nem csörgött a telóm – értetlenkedek.

Megvárom amíg bejön, majd bezárom mögötte az ajtót.

- Aggódtam, hogy nem érlek el – mondja.

- Tényleg? Miért?

- Nem tudom, csak hallni akartam a hangod – mosolyog és átmegy a nappaliba.

Mosolyogva kézbe veszi a könyvemet.

- Mégis elolvasod? - mutatja fel.

- Aha, nagyon tetszik.

- Mondtam.

- Igen, igazad volt, tényleg lebilincselő.

- Látod látod – mosolyog – Mi tetszik a legjobban?

- Nem tudom, van pár érdekes rész – leülök mellé.

- Mint például? - a karját a támlára teszi és felém fordul.

- Nem is tudom... - gondolkodok és érzem, hogy kezdek elpirulni.

- Na? Ki vele Teru-chan – vigyorog és hátra simítja a hajam.

- Tetszenek a vámpírok? Szexik? - kérdi mély hangon dorombolva.

- Részben... - nem értem miért kezdek elpirulni.

Ahogy gyönyörű barna szemeibe nézek, teljesen megbabonáz. Ahogy keskeny ajkait nézem, akaratlanul is bevillan, hogy megnyúlnak és a nyakamba mélyeszti azokat. A gondolatra borzongás fut végig testemen.

- Mi baj? - simogatja az arcom.

- Se.. semmi.

- Gyerünk Teru-chan, mondd el.

- Az tetszik, ahogy... elfogadja az új életét – hebegem.

- És még?

- Hogy érted?

- Szerintem van annál sokkal érdekesebb is. Valami titkozatos, csábító, valami ami sokkal mélyebb és ősibb – hangjától megborzongok.

- I... igen.. - hebegem.

- Gyerünk, mondd ki – puha ujjaival végig simít az arcomon.

- A... a harapás – nyögöm ki nagy nehezen.

- Sejtettem – mosolyog – miért vagy ennyire zavarban Teru? Nem nem álmodoztál arról, hogy téged is megkósoljon valaki? - ujjai nyakamra vándorolnak.

- Például te?

- Igen, például én. Egy ideje fáj rád a fogam.

- Té... tényleg? - dőlök hátra.

- Igen. Mindig kíváncsi voltam milyen finom lehetsz. Nagyon csábító vagy Teru. Teljesen elcsavartad a fejem – suttogja csábító mély hangján.

Csak az jut el a tudatomig, hogy fölöttem magasodik. Szemei csillognak, ajkai csábítóak. Nagyot nyelek, nem tudom róla levenni a tekintetemet. Szívem a torkomban dobok, főleg mikor olyan közel hajol hozzám, hogy megérzem kellemes illatát. Ha akarnék se tudnék ellenállni neki. Szinte megkönnyebbülök mikor megérzem puha ajkait az enyémeken. Felsóhajtok és átkarolva nyakát közelebb húzom magamhoz. Keze hamar utat talál pólóm alá és lassan fedezi fel testem. Megremegek és felsóhajtok érintésére. Annyira kellemes, nem tudok ellenállni neki. Alig érintve bőröm simogat és csókol. Mikor megérzem puha ajkait a nyakamon akaratlanul is felsóhajtok. Mire észbe kapok, már le is simogatta róla a pólómat.

- Nagyon szép vagy – suttogja.

Felsóhajtok és selymes tincseibe túrok.

- Ka... Kamij – remegő hangon sóhajtozok.

- Mit szeretnél Teru? - a fejem mellett támasztja meg mást és csak figyel – Ne fogd vissza magad. Miénk ez a csodálatos éjszaka.

Magamhoz húzom, hogy megízlelhessem édes ajkait. Lágyan viszonozza, olyan mennyei érzés. Elveszek csókjában, teljesen megbabonáz. Minden megszűnik számomra, csak ő van. Annyira elveszek nyelve és ajkai játékában, hogy fel se fogom igazán mi történik velem. Mikor elválik ajkaimtól, szembe találom magam csupasz mellkasával. Nem tudok ellenállni a kísértésnek, muszáj megérintenem. Mosolyogva figyeli ahogy simogatom selymes bőrét. Annyira gyönyörű.

- Nem tudom, hogy csináltad, de teljesen elvarázsoltál – csókolom végig a nyakát.

- Tényleg? Mivel?

- Nem tudom, azzal ami vagy.

- Szerinted mi vagyok?

- Ezt hogy érted? - engedem el.

Elmosolyodik és kivillannak hegyes szemfogai. Egy pillanatra megszeppenve nézem.

- Nincs mitől félned, nem teszek semmi olyat, amit nem akarsz – lágy csókot lehel ajkaimra – szeretnéd megtudni milyen érzés, mikor valaki megharap? Milyen amikor ajkak tapadnak a nyakadra és isznak belőled?

Félnem kéne, elszaladnom, de nem bírok megmozdulni. Teljesen megbabonázott.

- Nem... nem fogsz átváltoztatni? - hebegem.

- Nem, nem kell félned – mosolyog és nyakamhoz közelít.

Megremegek és lélegzet visszafojtva várok.

- Ne félj, élvezni fogod – végig nyal nyakamon, mire akaratlanul is felnyögök.

Megborzongok, ahogy megérzem forró leheletét. Szívem a torkomban dobog, nagyon izgulok. Érzem ahogy hegyes fogai végig karistolták a bőröm, majd egy pillanatnyi fájdalom, ami azonnal enyhül. Felnyögök, ahogy szívni kezdi a vérem. Nem tudom mi ez a mámorító érzés, de minden erő elhagyja testem, csak őt érzem, ahogy szívja a vérem. Zihálok, hajába túrva húzom még közelebb magamhoz. Néhány korty után elválik a nyakamtól és hevesen megcsókol. Hanyatt dőlök és magamra rántom. Hevesen viszonozm csókját.

- Még, kérlek – pihegem.

- Nagyon finom vagy – újra az apró sebre tapasztja ajkait.

Teljesen elveszítem a fejem. Nem tudok ellenállni neki, hagyom, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Hihetetlen ez az extázis és élvezet. Annyi gyengéd velem mint még soha senki. Hihetetlen ez a mámor. Testem minden porcikáját végig csókolja, simogatja. Csak sóhajtozni bírok, ahogy kényeztet. Újra és újra iszik a véremből, ami teljesne magával ragad és még inkább fokozza vágyam. Egész éjjel szeretkezünk, nem is tudom hányszor repített a mennyiekbe, de nem is érdekel. Teljesen kábán fekszem, egész testem olyan könnyű, mintha lebegnék.

Valamikor délelőtt ébredek csak fel.

- Fene, biztos elaludtam – állok fel és nyújtóztatom ki elgémberedett tagjaimat.

Ahogy meglátom a könyvet az asztalon érzem, hogy elpirulok. Te jó ég, micsoda álmom volt! Kamijo meg én oltárit szeretkeztünk, és ő... vámpír volt.

- Ne légy hülye, vámpírok nem léteznek – dorgálom magam.

Elmegyek a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam. Túlesek a szokásos mosakodáson és a hajam fésülöm, mikor feltűnik valami a nyakamon.

- Ez meg mi? - közelebb hajolok, és látom, hogy két apró seb.

Ez meg hogy került oda? Lehet, hogy mégse álom volt? A tegnap este tényleg megtörtént? de... hogyan? Miért? Kamijo tényleg vámpír? Mi tényleg szeretkeztünk? Mégis hogy lehet ez?

- Nem, az nem lehet. Biztos megcsípett valami – nyutatom magam.

Igen, biztos csak ez történt. Kamijo nem lehet vámpír, hisz' azok nem léteznek. Ami a szexet illeti, csak vad volt a fantáziám, ennyi. Legalábbis nagyon remélem. Akárhogy is, nagyon különös éjszaka volt a tegnapi.

VÉGE