Sose értettem igazán,
hogy Kamijo miért ragaszkodik mindig ehhez a reneszánszstílushoz.
Nem arról van szó, hogy nem tetszik, mert menők vagyunk ezekben a
ruhákban, de amúgy… semmi rendes választ nem adott. Abban igaza
van, hogy a mai Visual Key már nem az ami régen volt, és nem
igazán lehet újat mutatni, csak így. És igaza van, senki sem
hasonlít ránk. Na jó, ez kissé túlzás, mert Asagiéknak vannak
hasonló ruhái. De a D csak egy banda. Az öltözködés még oké,
de a vámpír imidzs… az megint más kérdés. Elég sok vámpír
filmet láttam, de mindegyik máshogy mutatta be ezeket a lényeket,
de Kamijo egyikhez se hasonlít. Tudom, ő ember, de ha vámpírnak
adja el magát, akkor is eltér az általam látott filmbeli
vérszívóktól. Lehet ciki, de még nem láttam az Interjú a
vámpírralt. Azt láttam, ahogy Penge aprítja a vérszívókat.
Nost, Kamijo vámír alakítása teljesen más. Már régóta
mondogatja, hogy olvassam el Anne Rice könyveit vagy legalább a
filmeket nézzem meg. Szerencsére kaptunk egy hét szabit, amit
azzal töltök, hogy megnézem az össze Ane Rice-könyből készült
filmet, majd elkezdem az Interjú a vámpírralt. A kanapén fekve, a
hasamra támasztott könyvvel olvasok. Nagyon izgalmas, amit
bizonyít, hogy még a mosdóva is magammal viszem a könyvet. Mást
is akartam csinálni ovlasáson kívül, de nagyon leköt a könyv,
nem bírom letenni. Egész nap heverészsek és elmerülök az
olvasásban. Lelki szemeim előtt látom mi történik, de valamiért
hiába van leírva Lestat külseje, mindig Kamijot látom magam
előtt. Érdekes, hogy a vámpír harapás ilyen intim dolog. Eddig
úgy képzeltem, mint a Penge filmekben, hogy állatias ösztön és
csak a táplálkozás miatt van. Mindegy, mindenki máshogy képzeli
el az ilyesmit. Hamar elrepül a nap és csak arra figyelek fel, hogy
alig látom a könyvet.
- Hm? Máris este van? -
felállok és nagyot nyújtózok.
Szinte
minden izületem ropog, mire jólesően felnyögök.
-
Egek, de elfeküdtem magam.
Kimegyek
a konyhába, hogy egyek pár falatot, esetleg felbontsak egy sört.
Igaza volt Kamijonak, nagyon jó könyv. Most már bánom, hogy nem
olvastam el korábban. De egy biztos, sok időmet elveszi, mert nem
bírom letenni. Kaja után elmegyek fürdeni, majd folytatom az
olvasást, egészen addig, amíg le nem alszom.
Kopogásra
ébredek.
-
Ki a fene az ilyenkor? - morgok.
Álmosna
megyek ajtót nyitni a hívatlan vendégnek. Nem tudom ki lehet az,
de nagyon türelmetlen.
-
Jövök már! - kiáltok ki – Te meg? - nyögöm, mikor ajtót
nyitok és Kamijo áll előttem.
-
Kerestelek párszor, de nem vetted fel – mondja.
-
Mi? Nem csörgött a telóm – értetlenkedek.
Megvárom
amíg bejön, majd bezárom mögötte az ajtót.
-
Aggódtam, hogy nem érlek el – mondja.
-
Tényleg? Miért?
-
Nem tudom, csak hallni akartam a hangod – mosolyog és átmegy a
nappaliba.
Mosolyogva
kézbe veszi a könyvemet.
-
Mégis elolvasod? - mutatja fel.
-
Aha, nagyon tetszik.
-
Mondtam.
-
Igen, igazad volt, tényleg lebilincselő.
-
Látod látod – mosolyog – Mi tetszik a legjobban?
-
Nem tudom, van pár érdekes rész – leülök mellé.
-
Mint például? - a karját a támlára teszi és felém fordul.
-
Nem is tudom... - gondolkodok és érzem, hogy kezdek elpirulni.
-
Na? Ki vele Teru-chan – vigyorog és hátra simítja a hajam.
-
Tetszenek a vámpírok? Szexik? - kérdi mély hangon dorombolva.
-
Részben... - nem értem miért kezdek elpirulni.
Ahogy
gyönyörű barna szemeibe nézek, teljesen megbabonáz. Ahogy
keskeny ajkait nézem, akaratlanul is bevillan, hogy megnyúlnak és
a nyakamba mélyeszti azokat. A gondolatra borzongás fut végig
testemen.
-
Mi baj? - simogatja az arcom.
-
Se.. semmi.
-
Gyerünk Teru-chan, mondd el.
-
Az tetszik, ahogy... elfogadja az új életét – hebegem.
-
És még?
-
Hogy érted?
-
Szerintem van annál sokkal érdekesebb is. Valami titkozatos,
csábító, valami ami sokkal mélyebb és ősibb – hangjától
megborzongok.
-
I... igen.. - hebegem.
-
Gyerünk, mondd ki – puha ujjaival végig simít az arcomon.
-
A... a harapás – nyögöm ki nagy nehezen.
-
Sejtettem – mosolyog – miért vagy ennyire zavarban Teru? Nem nem
álmodoztál arról, hogy téged is megkósoljon valaki? - ujjai
nyakamra vándorolnak.
-
Például te?
-
Igen, például én. Egy ideje fáj rád a fogam.
-
Té... tényleg? - dőlök hátra.
-
Igen. Mindig kíváncsi voltam milyen finom lehetsz. Nagyon csábító
vagy Teru. Teljesen elcsavartad a fejem – suttogja csábító mély
hangján.
Csak
az jut el a tudatomig, hogy fölöttem magasodik. Szemei csillognak,
ajkai csábítóak. Nagyot nyelek, nem tudom róla levenni a
tekintetemet. Szívem a torkomban dobok, főleg mikor olyan közel
hajol hozzám, hogy megérzem kellemes illatát. Ha akarnék se
tudnék ellenállni neki. Szinte megkönnyebbülök mikor megérzem
puha ajkait az enyémeken. Felsóhajtok és átkarolva nyakát
közelebb húzom magamhoz. Keze hamar utat talál pólóm alá és
lassan fedezi fel testem. Megremegek és felsóhajtok érintésére.
Annyira kellemes, nem tudok ellenállni neki. Alig érintve bőröm
simogat és csókol. Mikor megérzem puha ajkait a nyakamon
akaratlanul is felsóhajtok. Mire észbe kapok, már le is simogatta
róla a pólómat.
-
Nagyon szép vagy – suttogja.
Felsóhajtok
és selymes tincseibe túrok.
-
Ka... Kamij – remegő hangon sóhajtozok.
-
Mit szeretnél Teru? - a fejem mellett támasztja meg mást és csak
figyel – Ne fogd vissza magad. Miénk ez a csodálatos éjszaka.
Magamhoz
húzom, hogy megízlelhessem édes ajkait. Lágyan viszonozza, olyan
mennyei érzés. Elveszek csókjában, teljesen megbabonáz. Minden
megszűnik számomra, csak ő van. Annyira elveszek nyelve és ajkai
játékában, hogy fel se fogom igazán mi történik velem. Mikor
elválik ajkaimtól, szembe találom magam csupasz mellkasával. Nem
tudok ellenállni a kísértésnek, muszáj megérintenem. Mosolyogva
figyeli ahogy simogatom selymes bőrét. Annyira gyönyörű.
-
Nem tudom, hogy csináltad, de teljesen elvarázsoltál – csókolom
végig a nyakát.
-
Tényleg? Mivel?
-
Nem tudom, azzal ami vagy.
-
Szerinted mi vagyok?
-
Ezt hogy érted? - engedem el.
Elmosolyodik
és kivillannak hegyes szemfogai. Egy pillanatra megszeppenve nézem.
-
Nincs mitől félned, nem teszek semmi olyat, amit nem akarsz –
lágy csókot lehel ajkaimra – szeretnéd megtudni milyen érzés,
mikor valaki megharap? Milyen amikor ajkak tapadnak a nyakadra és
isznak belőled?
Félnem
kéne, elszaladnom, de nem bírok megmozdulni. Teljesen
megbabonázott.
-
Nem... nem fogsz átváltoztatni? - hebegem.
-
Nem, nem kell félned – mosolyog és nyakamhoz közelít.
Megremegek
és lélegzet visszafojtva várok.
-
Ne félj, élvezni fogod – végig nyal nyakamon, mire akaratlanul is
felnyögök.
Megborzongok,
ahogy megérzem forró leheletét. Szívem a torkomban dobog, nagyon
izgulok. Érzem ahogy hegyes fogai végig karistolták a bőröm, majd
egy pillanatnyi fájdalom, ami azonnal enyhül. Felnyögök, ahogy
szívni kezdi a vérem. Nem tudom mi ez a mámorító érzés, de
minden erő elhagyja testem, csak őt érzem, ahogy szívja a vérem.
Zihálok, hajába túrva húzom még közelebb magamhoz. Néhány
korty után elválik a nyakamtól és hevesen megcsókol. Hanyatt
dőlök és magamra rántom. Hevesen viszonozm csókját.
-
Még, kérlek – pihegem.
-
Nagyon finom vagy – újra az apró sebre tapasztja ajkait.
Teljesen
elveszítem a fejem. Nem tudok ellenállni neki, hagyom, hogy azt
tegyen velem, amit csak akar. Hihetetlen ez az extázis és élvezet.
Annyi gyengéd velem mint még soha senki. Hihetetlen ez a mámor.
Testem minden porcikáját végig csókolja, simogatja. Csak
sóhajtozni bírok, ahogy kényeztet. Újra és újra iszik a
véremből, ami teljesne magával ragad és még inkább fokozza
vágyam. Egész éjjel szeretkezünk, nem is tudom hányszor repített
a mennyiekbe, de nem is érdekel. Teljesen kábán fekszem, egész
testem olyan könnyű, mintha lebegnék.
Valamikor
délelőtt ébredek csak fel.
-
Fene, biztos elaludtam – állok fel és nyújtóztatom ki
elgémberedett tagjaimat.
Ahogy
meglátom a könyvet az asztalon érzem, hogy elpirulok. Te jó ég,
micsoda álmom volt! Kamijo meg én oltárit szeretkeztünk, és ő...
vámpír volt.
-
Ne légy hülye, vámpírok nem léteznek – dorgálom magam.
Elmegyek
a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam. Túlesek a szokásos
mosakodáson és a hajam fésülöm, mikor feltűnik valami a
nyakamon.
-
Ez meg mi? - közelebb hajolok, és látom, hogy két apró seb.
Ez
meg hogy került oda? Lehet, hogy mégse álom volt? A tegnap este
tényleg megtörtént? de... hogyan? Miért? Kamijo tényleg vámpír?
Mi tényleg szeretkeztünk? Mégis hogy lehet ez?
-
Nem, az nem lehet. Biztos megcsípett valami – nyutatom magam.
Igen,
biztos csak ez történt. Kamijo nem lehet vámpír, hisz' azok nem
léteznek. Ami a szexet illeti, csak vad volt a fantáziám, ennyi.
Legalábbis nagyon remélem. Akárhogy is, nagyon különös éjszaka
volt a tegnapi.
VÉGE

Szia!
VálaszTörlésNagyon aranyos történet volt. Köszönöm, hogy olvashattam. Egy-két helyen van benne pár helyesírási hiba. Pontosabban betű elütési hiba, de milyen az emberi agy, azt olvasod, amit helyesen olvasnod kell.
Még egyszer köszi.
Yumi
Örülök hogy tetszett. Sajnos megkergült az offic-om, és hiába magyar a nyelv mindent pirossal aláhúz.
TörlésJó lett :) viszont, szerintem ezt simán lehetne folytatni van benne lehetőség :)
VálaszTörlésköszi h olvashattam
Köszi, meglátom mit tehetek az ügy érdekében. :)
Törlés