Tökéletes színjáték 15. fejezet

15. fejezet

2 héttel később...

Hizaki már kora reggel kiugrott az ágyból. Fáradt volt, alig aludt az éjszaka. Alig hitte el, hogy végre eljött a nagy nap. Ugyan nem az esküvő, de most már hivatalosan is jegyesek lesznek. Már látta a ruháját, de akkor nem volt még kész, csak felpróbálhatta. Mikor megjelent Shinya, legszívesebben a nyakába ugrott volna.

- Hadd lássam! - toporgott.

- De türelmetlen vagy – mosolygott a szobalány.

Csúnyán nézett barátnőjére, aztán elnevették magukat. Shinya elővette a háta mögül a hatalmas dobozt, amit Hizaki kikapott a kezéből. Az ágyhoz szaladt, letette és kapkodva kinyitotta. Gyermeki lelkesedéssel bontotta ki a csomagolópapírból és kapta ki belőle. A lélegzete elállt, mikor meglátta a ruhakölteményt. Fehér, halvány rózsaszín csipkével és fodrokkal, élénkebb rózsaszín szalagokkal és masnikkal.

- Ez mese szép – emelte maga elé és fordult a tükör felé.

- Biztos tetszeni fogsz a vőlegényednek.

- Remélem.

- Biztos így lesz. Látszik rajta, hogy nagyon szeret téged.

Hizaki nézegette magát a tükörben, míg Shinya előkészített mindent. Ugyan előttük volt még az egész nap, de már most elkezdtek készülődni.

- Gyere, megmosom a hajad – kérte Shinya.

- Máris!

Ekkor kopogtak.

- Szabad! - kiáltotta Hizaki.

Legnagyobb meglepetésükre Kaoru lépett be.

- Üdv hölgyek – mosolygott.

- Mi szél hozott? - fordult felé Hizaki.

- Ajándékot hoztam Shinyának.

Kaoru az értetlen tekintetek kereszttüzében lépett Shinyához és egy nagyobb csomagot nyújtott át neki.

- Nekem? - csodálkozott Shinya.

- Igen, hiszen megmondtam, mit szeretnék ma este – azzal egy sejtelmes mosolykíséretében távozott.

- Ez mi volt? Mit beszéltetek meg? - kíváncsiskodott Hizaki.

- Kaoru megkért, hogy vegyek részt a bálon abban a ruhában amit ő ad, és táncoljak vele.

- És ezt csak most mondod? Mikor akartál szólni? - nézett megrovóan szobalányára Hizaki.

- Én... Ne haragudj.

- Na, ha velem végeztél, te jössz. Csodásan kell kinézned.

- De...

- Semmi de! Mérges vagyok rád, amiért nem szóltál.

- Sajnálom – hajtotta le a fejét Shinya.

Hizaki hangjában nyoma sem volt haragnak, de még csak rosszallásnak sem. Hosszú idő után jöttek elő a fürdőszobából. Hizaki egy törülközőbe csavarta frissen mosott haját.

- Mutasd, mit kaptál a bátyámtól! - dobta le magát az ágyra Hizaki.

Shinya remegő kézzel nyitotta ki a csomagot. Egy összehajtogatott levendula színű ruha volt benne. Sötétebb lila cérnával hímzett minta díszítette. A ruha sokkal egyszerűbb volt, mint Hizakié. Shinya felemelte és maga elé tartotta. Mikor meglátta magát a tükörben, elakadt a lélegzete.

- Ez mese szép – nyögte.

- Gyönyörű vagy – mosolygott úrnője - Nézd van itt más is – lelkendezett.

- Mi?

Hizaki a kezében tartott egy ékszeres dobozt, ami magában rejtett egy pár gyöngy fülbevalót és nyakláncot.

- Édes Istenem – nyögte Shinya.

- Mese szép.

- Kaoru ezt... nekem...

- Nagyon úgy néz ki. Oda van érted.

Shinya nem tudott betelni a gyönyörűséggel. El se hitte, hogy ilyen ajándékokkal halmozzák el. Kezdett reménykedni, hogy ha úrnője álmai valóra válnak, akkor talán az övéi is.

- Gyere, sose leszel készen a bálig. Meg akarod várakoztatni a bátyám?

- Nem – lehelte.

Hagyta, hogy Hizaki leültesse és frizurát készítsen neki. Hizaki befonta szobalánya hosszú haját, majd a fonatot felcsavarta, majd csatokkal rögzítette. Smink gyanánt egy kis púder szolgált.

- Gyönyörű vagy. Menj, öltözz!

Shinya eleget tett az utasításnak és új ruhájával a kezében a paraván mögé vonult. Még sose hordott ehhez hasonló ruhát, idegennek érezte magán. Mikor végzett, félve lépett elő. Hizaki elmosolyodott, mikor meglátta.

- Gyönyörű vagy. Kaoru el fog ájulni, ha meglát – mosolygott Hizaki.

- Ha te mondod.

Hizaki megcsóválta a fejét. Nem értette, hogy lehet barátnőjének ilyen kevés önbizalma.

- Ne félj – nevetett Hizaki.

- Igyekszem.

- Csak a bátyámmal fogsz táncolni.

- Ettől meg kéne nyugodnom?

Összenevettek. A jókedvű kacagásuknak a kopogás vetett véget. Kaoru lépett be, de megtorpant, mikor megpillantotta a lányokat.

- Hogy tetszik? - lépett távolabb Hizaki.

- Sokkal szebb, mint hittem – préselte ki magából.

- Köszönöm – pirult fülig Shinya.

Kaoru odalépett hozzá, hogy jobban szemügyre vegye. Hizaki felállt, hogy a férfi körbe járja. Kaoru kinyújtotta a kezét és körbe forgatta Shinyát. Elámulva nézte a lányt.

- Remélem tudod, hogy nem engedlek el maga mellől – mosolygott Kaoru.

Shinya elmosolyodott, és hagyta, hogy a férfi kivezesse a szobából. Hizaki csöndesen követte őket.

- Mi lesz a program? - kérdezte.

- Fogadjátok a vendégeket, aztán ebéd és egészen hajnalig tart a bál – vázolta fel tervet Kaoru.

Végig mentek a folyosókon, egészen a hatalmas trónteremig. A hatalmas ajtó előtt Gackt és Kamijo várta őket. A herceg arca felragyogott ahogy meglátta szeremét.

- Úrnőm – hajolt meg Gackt.

- Mesés vagy – mosolygott a herceg.

- Köszönöm – mosolygott.

- Kérhetek egy kis figyelmet? - vonta magára a figyelmet Gackt – Kaoru uram kérem, fáradjon be és érezze jól magát. Kamijo úr és Hizaki úrnő, önök később mennek be, addig Jasmine királynő köszönti a vendégeket. Kamijo úr köszöntője után lesz az ebéd, utána a vacsoráig zene, tánc és az ifjú pár tiszteletére – vázolta a programot.

- Értettük – biccentett Kamijo.

- Ha megbocsátanak, jelenésünk van – lépett be a terembe Kaoru, Shinyával az oldalán.

Shinya mély levegőt vet, és a férfiba karolva belépett a terembe. Többen felfigyeltek rájuk, amitől Shinyának menekülhetnéke támadt.

- Mindenki minket néz – suttogta remegő hangon.

Soha nem volt még a figyelem középpontjában, mindig láthatatlan volt.

- Tudom, de ne félj. Azért néznek téged, mert olyan gyönyörű vagy – mosolygott rá biztatóan Kaoru.

- Veszélyez.

Kaoru nem mondott semmit, csak megszorította a kezét. Hamar kikerültek a tekintetek kereszttüzéből, amitől Shinya megnyugodott. A királynő trónusához léptek és meghajoltak. A lány még elcsípte a királynő mosolyát. Kaoru egy félre eső ablakhoz vezette kísérőjét.

- Örülök, hogy itt vagy – nézett Shinya hatalmas szemeibe.

- Ugyan, én köszönöm a meghívást – hallgatott el egy pillanatra – Nem kellemetlen számodra, hogy velem mutatkozol? Egy szolgálóval?

- Ha az lenne, szerinted elhívtalak volna?

- Nem, nem hiszem.

- Akkor?

Shinya zavarában elmosolyodott. Nem tudott mit felelni. Magam sem értette miért viselkedik így, ahelyett hogy örülne, hogy Kaoruval lehet. Nem bírt sokáig a meleg barna szemekbe nézni. Ahogy csillogtak, annyi érzelem kavarogtak bennük. Megborzongott, mikor Kaoru végig simított az arcán és nyakán. Reszketegen felsóhajtott.

- Olyan puha és lágy a bőröd – suttogta.

- Uram...

- Hívj a nevemen.

- Kaoru.

- Végre – mosolygott lágyan – Tudod mióta vártam, hogy végre a nevem halljam a szádból? Ennek örülök.

Kaoru a lány álla alá nyúlt és megemelte a fejét. Hüvelykujját végig húzta a lány ajkain. Tenyere a lány tarkójára csúszott és közelebb húzta magához, hogy végre megízlelje a kívánatos ajkakat. Shinya szemei kikerekedtek és elakadt a lélegzete. Az oly régóta áhított ajkak végre az övéire tapadnak. A puha kéz lesiklott a nyakán és hátán, egészen a derekáig és közelebb húzta magához. Bizonytalanul fonta karjait a férfi dereka köré. Engedett a férfi kívánságának és viszonozta szenvedélyes csókját. Kaoru volt, aki elhúzódott. Mosolyodva nézett a lányra és megcirógatta az arcát.

- Végre. Már vártam erre – dorombolta mély hangon.

- Tényleg?

- Igen, csak te annyira félős vagy – kuncogott.

- Sajnálom – sütötte le a szemét.

Kaoru újabb csókot lopott kedvesétől.

- Nem baj, ez tetszik benned. Olyan tiszta és ártatlan. Pont ez az, amit szeretek benned.

- Sz... Szeretsz?

- Igen.

Shinya szemében könnyek csillantak meg. Sose hitte, hogy eljön ez a pillanat. Kaoru letörölte a kibuggyanó sós cseppeket.

- Ne sírj – kérte.

- Csak annyira boldog vagyok.

- Hát még én.

A férfi újra megcsókolta volna, de ajtónyitódás vetett véget a pillanatnak. Odafordultak, de nem engedték el egymást.

- Most jött meg a húgom – állapította meg.

Nem volt nehéz kitalálni. Felzúgott a tömeg, ahogy belépett Kamijo és Hizaki. Az ifjú pár végig ment a tömeg alkotta sorfal közt, egészen az emelvényig. Jasmine mosolyogva figyelte a közeledő ifjú párt. Mindketten mosolyodtak, szinte ragyogtak a boldogságtól. Kamijo és Hizaki a királynő mellé értek és a leültek a számukra fenntartott trónra.

- Egy kis figyelmet kérek! - emelte fel a hangját Jasmine.

Mindenki elhallgatott, és érdeklődve fordult feléjük.

- Szeretnék pár szót szólni – állt fel Kamijo – Mindenek előtt, szeretnék köszönetet mondani a menyasszonyom nevében, hogy ennyien eljöttetek. Ezen kívül szeretnék köszönetet mondani még Yukinak is, hogy ilyen gyönyörű lányt kapok tőle – mosolygott a férfira – Hálás vagyok apámnak is, hogy ilyen kiváltságban részesítette a családot. Csak jót tudok mondani róluk. Yuki a leghűségesebb bizalmasunk, és a családom feltétlen bizalmát élvezi. De, hogy ne csak őt dicsérjem, szólhatnék pár szót a fiáról, Kaoruról. Még nem ismerem igazán, de ezt lesz idő bepótolni. De ha már itt tartunk – nézet körbe – Hol van?

Az emberek elhúzódtak távolabb léptek az említett férfitól. Shinya arcába szökött a vér és zavarában közelebb lépett Kaoruhoz.

- Megkérném Kaorut és bájos partnerét, hogy fáradjanak ide. És kérem, vigyázzon a hölgyre, nehogy valaki elcsábítsa – mosolygott hamiskásan Kamijo.

Megvárta, míg Kaoru és Shinya elfoglalják a helyüket mellette.

- Most, hogy teljes a család, épp ott tartottam, hogy Hizaki egy valódi földre szállt angyal, egy igazi ajándék. Remélem, hogy boldog lesz majd az oldalamon – mosolyogva fordult szerelméhez – Folytatódjon az ünnepség!

Felhangzott a zene és a terem szinte életre kelt.