Angyalbőrbe bújt démon 49. fejezet

49. fejezet

Azt mondta, hogy bármit megtesz, amit kérek. Most beváltom. Ragyogó szemekkel mered rám. Megmarkolom szőke tincseit, és lehúzom egy csókra. Lágy szenvedéllyel viszonozza. Már ennyi elég, hogy forrjon a vérem. Sikerül eltaszigálnom az ágyig, amire engedelmesen leül. Az ölébe mászok, és hanyatt döntöm. Nyakát borítom csókokkal, apró harapásokkal. Nem kell sok, és egy vággyal teli sóhaj szakad fel belőle. Végigsimít oldalamon, és belemarkol a fenekembe. Megfogom kezeit, és a feje fölé kényszerítem. Egy kézzel szenvedek az ing gombjaival.

- Nem tudnál egyszer az életben pólót felvenni? - morgok.

Erre kuncog egy sort. Beléfojtom a nevetést, mert erősen ráharapok a nyakára. Felszisszen, de nem csak a fájdalomtól. Sikerül szétnyitni az inget, ezzel láthatóvá téve porcelán bőrét. Nem tétovázok, azonnal lecsapok rá. Szabadkezemmel végigsimítok hosszú combján.

- Kyoh… - sóhajt.

Gonosz vagyok, és kikerülöm ágaskodó férfiasságát, mire elégedetlenül felmordul.

- Játszani akarok. Emlékszel, mit ígértél nemrég? – lehelem ajkaira.

- Mire célzol?

- Hogy bármit kérhetek, te megteszed.

- Emlékszem.

- Akkor most álld a szavad!

- Mit parancsolsz, mesterem?

Elmosolyodok a megszólításra. Igen, most én parancsolok. Én vagyok az úr, ő a szolga. Türelmesen vár. Lecsapok ajkaira, és vad harcba hívom. Ő készségesen viszonozza. Ujjai lassan fejtik le rólam a pólót, közben cirógatva bőrömet. Elszakad ajkaimtól, és elhajítja valahova a nem kellő ruhát, míg én lerángatom róla azt a nyamvadt inget. Ahelyett, hogy megcsókolna, inkább a tigrisemet veszi célba. Tudja mennyire szeretem, ha ott érint. Nem kell sok, és pár apró sóhaj hagyja el ajkaimat. Csókokkal borítja egész testem, ezzel jóleső sóhajokat kicsalva belőlem.

- Szabad? – kérdi, és a nadrágomra bök.

- Igen.

Elmosolyodik, és pillanatok alatt megszabadít tőle. Mielőtt ráhajolhatna merevedésemre, megállítom.

- Nem. Azt akarom, hogy előttem érintsd meg magad – túrok tincseibe.

Egy pillanatra meglepetten pislog, majd tétován bólint. Kényelembe helyezem magam, míg ő velem szembe térdel, és lassan megszabadul nadrágjától, majd az alsótól is. Zavarában elpirul, ezzel még vonzóbbá válik. Zavar ide vagy oda, hamar feltalálja magát. Elhelyezkedik, hogy mindent jól lássak, és egyik kezével hajába túr, másikkal a mellkasát, és mellbimbóit simogatja. Megrándul a teste, és felsóhajt. A szemembe néz, és úgy játszik magával. A tekintete vágyat, és szerelmet tükröz. Megtámaszkodik a háta mögött, kezét rávezeti merev férfiasságára. Lassan kezdi mozgatni a kezét, mire felsóhajt. Nagyon tetszik a látvány. Kezem szinte önkéntelenül megindul saját hímtagomra, és az ő tempójában mozgatom. Végignyal ajkain, és félig lehunyt pillái alól figyel.

- Kyoh… - sóhajtja, és gyorsít keze mozgásán.

Fejét hátra veti, arca eltorzul a kéjtől, egyre jobban zihál. Bőrén izzadtság gyöngyözik, haja ziláltan tapad arcára, teste egyre jobban remeg a vágytól. Istenem, ez nem ember. Nem lehet az. Már a látványa is elég lenne, hogy ide élvezzek. Talán nem volt jó ötlet… zihálását nyögések váltják fel. A látvány, az érzések, a beteljesülés felé hajszolnak, de megállok, még nem akarom, hogy véget érjen. Már neki sincs sok hátra. Itt fogy el a türelmem, felugrom, és magamhoz rántom egy csókra. Meglepetten felnyög. Hanyatt dőlök, és magammal húzom. Vadul tépjük egymás száját.

- Mih a parancshodh… - sóhajtja két fullasztó csók között.

- Elégíts ki – vágom rá.

Szó nélkül engedelmeskedik. Nyakam harapdálja, és indul lefelé. Hosszú ujjait férfiasságomra kulcsolja, és mozgatni kezdi. Hajába markolok, úgy tolom lejjebb, jelezve mit akarok. Nem kell több, ráhajol merevedésemre. Megrándul a testem, és felnyögök. Gyakorlott mozdulatokkal kényeztet. Felkönyökölök, hogy lássam. Ajkaival, és kezével dolgozik rajtam, míg szabad kezével saját magának okoz gyönyört. Beletúrok szőke hajába, ezzel bíztatva gyorsabb mozgásra. Felnyög, a bizsergés csillagokat láttatóan hat rám. Hátravetem a fejem, és felhördülök.

- Ereszh! – sóhajtom.

Azonnal elhajol, és megcsókol. Megszakítja a csókot, az éjjeliszekrény fiókjából elővarázsolja a síkosítót, és a tubus tartalmából az ujjaira ken egy keveset. Megvonaglok, amint megérzem egy ujját magamban. Nem húzza az időt, azonnal mozgatja, de még ezt is kínzóan lassúnak érzem.

- A francbah, gyehreh máhr… - mordulok fel.

- Ahogy óhajtod – harapja meg a nyakam.

Amint elhagyják ujjai a testem, átfordítom magunkat. Megcsókolom, és óvatosan magamba fogadom. Egyszerre nyögünk fel. Felülne, hogy megcsókoljon, de visszalököm.

- Ott maradsz! – szólok rá.

Nyöszörögve bólint. Még nem mozdulok meg, pedig legszívesebben azt tenném, mert felperzsel a vágy. Csípőmre fog, és lök egyet a csípőjével, egy kisebb nyögést kiváltva belőlem.

- Ezt nem engedtem meg! Ezért büntetést kapsz – mosolyog gonoszan.

Nyöszörög válaszként. Már ő is vágyik a beteljesülésre, nem csak én. Ráfogok fájón lüktető merevedésemre, és lassan mozgatni kezdem a kezem. Megremegek, és zihálni kezdek. Ködösen, de látom, hogy őt is majd’ szétveti a vágy. Szabad kezemmel a feje fölé feszítem az övéit, hogy véletlenül se érhessen hozzám, de még nem mozdulok meg, pedig akarok. Zihálva figyel, legszívesebben rám vetné magát, de nem teheti.

- Kyoh… könyörghömh… - sóhajtozik.

Nem sokkal a csúcs előtt elengedem magam, és a mellbimbóit veszem célba. Megrándul egész teste, hátraveti a fejét, és felnyög. Kicsit még húzom az agyát, majd ismét felegyenesedem. Már nem bírom tovább húzni, így is fizikai fájdalmat érzek, mert nem elégülhetek ki. Elengedem kezeit, és bólintok ki nem mondott kérdésére. Villámsebességgel ül fel, és mar ajkaimra. Egy kézzel megtámasztja magát, másikkal a derekamat öleli át, és elkezdek mozogni. Minden lökésével eltalál egy pontot, mire a gerincemen végig fut a bizsergés. Nem bírom visszafogni a hangomat, ahogy ő sem. Átkarolom a nyakát, ő kezelésbe veszi ágaskodó férfiasságom. Gyorsítok mozgásomon, de ez még nem elég, többet akarok. Hiába ez a hihetetlen élvezet, még ez sem elég. Belemarkolok szőke tincseibe, és nyakamhoz vezetem. Érti a célzást, és habozás nélkül a puha bőrbe mélyeszti fogait. Egy fájdalommal, és vággyal teli nyögés hagyja el ajkaim. Érzem a meleg vért, Kamijo nyelvének játékát a nyakamon, ahogy férfiassága bennem mozog… pár pillanat múlva nevével az ajkamon jutok el a csúcsig, ahova magammal rántom őt is. Félájultan borulok a mellkasára, és próbálok levegőhöz jutni. Kicsúszik belőlem, és maga mellé fektet. Ragyogó tekintettel mosolyog rám, ad egy csókot, betakar, és már alszunk is.